Simándi István könyvbemutatója

Egy könyvbemutató kapcsán

Fontos a könyv. Még ma, az Internet pörgős világában is, hogy leülhessünk, kezünkbe vehessük a könyvet, elgondolkodhassunk a leírt sorok mondanivalóján. Főleg, ha a könyvet olyan valaki írta, akit ismerünk. Simándi István az Egyesület Zamárdiért örökös tiszteletbeli elnöke, Zamárdi díszpolgára tollából már olvashattunk pár cikket a Zamárdi Hírmondóban, de nem volt teljes, nem volt elégséges, mert az olvasó érezte, hogy itt még lennének olyan visszaemlékezések, történetek, amelyek településünkről, vagy a környező településekről szólnának. És valóban, mint titkos, kicsi szelencék egyszerre kitárultak az élet, a sors szőtte gyönyörű történetek. Pista bácsit egyik újságbeli cikke nyomán kerestem fel, azzal a javaslattal és kéréssel, hogy tárjuk az olvasó elé írásait, de most már rendezetten, könyv formájában. A részletek tisztázását követően négy hónap telt el, és elkészült a tervezet. A Zamárdi Berkenyekör minden tagja lelkesen sorakozott az elvégzendő feladatok mögé. Szeptember 1-jére a Kaposvári Nyomda Kft. elkészítette a kötetet, mely 110 oldalnyi terjedelemben, 55 fejezettel, 16 fényképpel valóságos tudástár a II. világháború alatt leírt történeteivel.

A könyvbemutatóra megtelt a Közösségi ház nagyterme. Simán, gördülékenyen peregtek az események, mindenki mosolygott, a közönséget jó párszor megnevettettük és elkápráztattuk a csodás dalbetétekkel. Ebben Széles Ágota, Gál Péter segédkezett. A Berkenyekörösök - Gubányiné Kata, Prigli Éva, Prigli Zsuzsa, Veit Judit, Hirschmann Attila és jómagam - "cseles" részletfelolvasásai felkeltették a figyelmet a könyv iránt. Pista bácsi boldog volt, átérezte a közösség szimpátiáját, és bizony megkönnyezte ezt az estét.

Szép este volt, elégedetten térhettünk haza. Azaz hogy térhettünk volna, de előtte még ittunk egy pohár finom bort, Tóth Mihály felajánlásából, és ettünk a süteményekből, melyet Pista bácsi feleségének Etelkának köszönhetünk. A társaság körülbelül még háromnegyedórát maradt, és ismerkedett, beszélgetett egymással.

Tényleg szép este volt! Köszönjük!

Ajánlás

 Simándi István neve nem volt ismeretlen előttem fiatal koromban sem. Szüleim többször emlegették nevét, s ez bennem is tiszteletet ébresztett, habár munkásságát csak évtizedekkel később, az Egyesület Zamárdiért tagjaként ismerhettem meg közelebbről. Ma már bizonyosan állíthatom, hogy Simándi István egy rendkívüli ember. 2013 februárjában, mintha a sors lavinája indult volna el, egyenesen Pista bácsi elé sodort, és ettől kezdve az események villámgyorsan peregtek. Kezemben tartottam a jegyzeteit, melyeket olvasva nem tudtam letenni, és alig vártam, hogy könyvformába önthessem. Simándi István elbeszélései tapintható közelségbe visznek bennünket azokhoz az eseményekhez, melyek a második világháború alatt, és az azt követő években, szülőhelyünkön megtörténtek. A leírt történetek - sokszor általunk ismert személyekről -, hiteles képet adnak az itt élők szenvedéséről, örömeiről, bánatukról, ügyeskedésükről, és amint kiderül a kötetből, az Isteni szerencséről, hogy egyáltalán meg lehetett úszni az itt húzódó frontvonal ellenére a háborút azokban az időkben, amikor számolatlanul hullottak az emberek. Ezért is érezhető találónak a könyv címe: Az Úr legyen veletek! A szerző nem szokványos írásai magukkal ragadják az olvasót. Hol filmszerűen, hol riportszerűen peregnek előttünk az események, átcsapva egyik gondolatmenetből egy felvillanó másik történésbe, feltárva az összefüggéseket a dolgok között. Simándi István elvezet bennünket az emberiesség segítő, és az embertelenség könyörtelen világába,”mikor az ember úgy elaljasul, hogy nem csak parancsra, de kéjjel öl” (Radnóti Miklós: Töredék). A leírásokból megismerhetjük azt az életre való kíváncsi és óvatos, merész és bátor embert, aki ifjú kora ellenére védelmezi a nőket, robotra jár, de eközben is pecázik a Balatonban, és aki ötvenöt év után újra találkozik azzal az amerikai pilótával, aki annak idején itt zuhant le, ebben a térségben. Aztán elkövetkezett az ötvenes évek világa, amikor még jobban a feje tetejére állt minden, és ebben a nyakatekert, értékrendet felborító közegben kellett megtalálnia magát újra az embernek. Meggyőződhetünk arról is, hogy a közösség tiszteletét egy olyan ember nyerte el a szerző személyében, aki minden megélt gondon, és minden viszontagságon felülemelkedve, töretlenül nemes, egyszerű, tiszta szívvel szereti szülőföldjét, és az itt élő embereket. Szeretettel ajánlom Simándi István könyvét azoknak, akik megélték és túlélték a nehéz időket, az itt dúló harcokat, valamint azoknak, akik a háború után születtek, mert ebből a könyvből megismerhetik a háború arcának „nem hivatalos változatát” is.

Remekbe szervezett könyvbemutatót tartottunk a zamárdi Berkenyekör tagjainak szereplésével, Széles Ágota csodálatos éneklésével, Gál Péter zongorajátékával ötvözötten.

2013-10-05

Szakáli Anna