Vendégünk: Zsirai László író,
költő, publicista, a JEL folyóirat irodalmi rovatvezetője
A
Berkenye Zamárdi Alkotókör vendége Zsirai László (Sopron,
1956. április 18.) költő, író, publicista, irodalmi szerkesztő. A JEL
című spirituális és kulturális folyóirat szépirodalmi rovatvezetője. 1973 óta
jelennek meg versei, novellái, könyvrecenziói, jegyzetei hazai és külföldi
lapokban, folyóiratokban, antológiákban, rádiókban. Legutóbbi művei: Szavak ikebanái (versek, 2008), Egyetlen ima
(novellák, versek, esszék, 2011), Hajnali rigófütty
(publicisztikák, interjúk, 2013). Különböző könyvkiadók külső munkatársaként
160 könyvet szerkesztett, lektorált, korrigált. Több országos szépirodalmi és
sajtópályázaton nyert díjakat. Többek között: Mikszáth irodalmi pályázat III.
díja (Balassagyarmat, 2002), „Fehérvár! Téged köszöntsön énekem!” versíró
pályázat Spányi Antal megyés püspök különdíja, (Székesfehérvár, 2009),
Salvatore Quasimodo Költőverseny Elismerő Oklevél (Balatonfüred, 2010), I.
Lírai miniatűrök verspályázat különdíja (Kaposvár, 2012).
A szántódi
SZKIT (Szántódi Kötődésű Írók Társasága) – tagja, 2016-ban Tüskés Tibor
megemlékezésére rendezett ünnepség szónoka. Zsirai László költészete a szépség,
a varázslat, a szavak „ikebanáinak”, mesterien megkomponált csodájába vezet el
bennünket. Irodalmi összeállítása tanít és gyönyörködtet.
Az irodalmi
esten közreműködik a Berkenye Zamárdi Alkotókör Egyesület tagsága. Időpontja
2016. október 29. szombat 16,30 órai
kezdettel a Közösségi Házban (Zamárdi,
Honvéd u. 6.)
|
Zsirai László: Szívünkbe őszül
Fagyöngyök fogytával fut a nyár.
Emlék a nevető napsugár.
Esővíz: tükör a köveken.
Szívünkbe őszül a szerelem.
|
Zsirai
László: Balatonszárszó
körül
Hull az eső,
április könnyei az égből.
Szomorú tópart fogad,
s ahogy átrobog a vonat
Szárszón,
töprengeni kezdek pár szón:
„Félek a játszani nem tudó emberektől…”
– vélte a mosónő-szülte költő.
Már elmúlott két emberöltő,
már elhullott annyi minden
ami – mint ő – nincsen…,
már elnémult annyi könnyű trilla,
de a szó, amit nem vitt magával a sírba,
az itt van! Abban fürdünk meg, mint a
hitben.
S míg átrobog velünk a vonat Szárszón
sírva,
e név dobog lelkünkbe rejtve: József
Attila.
|
(Szani)



