Pasztell Workshop a Közösségi Házban

Pasztell Workshop a Közösségi Házban

"Feltöltöm magam napfénnyel. Néhány sugár itt marad majd a szememben." (Renoir)

Nagyon sikeres, két napos Pasztell Workshop tanfolyamot tartott a zamárdi Közösségi Ház Kistermében, október 24-25-én Tálos Ágota festőművész. A tanfolyamon kilenc fő vett részt.

A résztvevők közül többen megismerkedtek már a festészet különböző módozataival, például olaj vagy akvarell festészettel, a pasztell technikával azonban most ismerkedtek meg közelebbről. Ők már rajzdossziékkal, krétákkal, ollóval, vonalzóval és egyéb hasznos holmikkal felszerelkezve jelentek meg, a többieknek minden szükséges kelléket a művésznő biztosított.          

Az első nap délelőttjén a pasztell technikában kiemelkedő, neves festők képeinek, a pasztellkép készítéséhez szükséges anyagoknak a megismerése, az első finom kézmozdulatok begyakorlása volt a cél, de már ezen a napon is csodálatos színes kompozíciók születtek.

Délután már komoly munka folyt. Egy A/3-as lapon nyomtuk a pasztellt, s bizony többször el kellett hangoznia annak a bűvös szónak, hogy ”finoman!” Végre megszülettek az alkotások és csodálkozva vettük észre, hogy nincs két egyforma közöttük, mert mindenki a saját szín-világával dolgozott. Elégedetten tértünk haza, nem is sejtve, hogy másnap vár bennünket az igazi csoda.

Vasárnap, mindenki három képet készített. Egy őszbe hajló ködös reggel, egy még zöldellő határ, melyet már megérintett az ősz arany csókja, és végül egy saját, absztrakt kompozíció. Azaz, született egy szép balatoni kép, a parton veszteglő vitorlásról és egy csodálatos Mária kép is.  Bizony magunk sem hittük, hogy képesek vagyunk ilyesmire, de Tálos Ágota kedves, buzdító szavai, segítő türelme eljuttatott bennünket, nem túlzok, a művészet kapujába.

Csak remélni tudjuk, hogy a tanfolyam 2016-ban folytatódik, és tovább haladhatunk, esetleg be is léphetnek közülünk páran azon a bizonyos kapun.

Még ha nem is lennénk elégedettek az alkotásainkkal, akkor is csak azt írhatnám le, hogy a kellemes hangulatban, barátságban eltelt két nap feltöltött bennünket aranyló napsugárral. Ebből az aranyló napsugárból maradt bennünk, nem csak néhány fénysugár.

Zamárdi, 2015. október 26.

                               Szakáli Anna

Értékeink másképpen

Értékeink másképpen                                        

   

Közeledik az év vége. Lassan véget ér a termőföld kincseinek betakarítása. A borospincékben még duruzsolnak a hordók, érlelődnek a borocskák, a kamrák megtelnek a jó ízű házi lekvárok és befőttek soraival, a dió, mogyoró, mandula is ott csörög a zsákokban, hogy karácsony táján a házat betöltő diótörő kopácsolás adja hírül, itt az ideje a kalácssütésnek.

November táján, már számot vethetünk azzal, hogy az elmúlt évben tervbe vetteket hogyan teljesítettük. Mi az, ami sikeres volt és mi az, amit kényszerűségből elhalasztottunk.

Így cselekedtünk mi is. Áttekintve a Berkenye-kör 2015. évre tervezett és elvégzett eseményeit, megelégedéssel zárhatjuk ezt az évet. No, nem csak azért, mert teljesítettünk, hanem azért, mert tevékenységünk hiánypótló volt, több esemény vonatkozásában is. Társaságunk, a céljainkban meghatározott feladatok folyamatos végzése, a többi zamárdi civil szervezettel való jó kapcsolat fenntartása és együttműködés mellett, nem szokványos élményt adó eseményeket is fel tudott sorakoztatni ebben az évben. Például hazánk, számunkra ismeretlen és rejtélyes múltját kutató előadó meghívásával, indonéziai úti beszámolóval, évfordulós túrával, könyvbemutatókkal, különleges költészetnapi esttel, kiállítások megrendezésével és a régi magyar írás tanfolyamának megszervezésével igyekeztünk új dolgokat átadni, a városi eseményeket emlékezetessé tenni.

A Berkenye-körnek a szomszédos települések közül, nagyon jó szakmai és személyes kapcsolata van a szántódi Tüskés Tibor könyvtárral, a fonyódi Sirály Art csoporttal. Egymás eseményein igyekszünk részt venni, képviselni településünket. Tagjaink alkotásainak kiállítása más városokban alkalmas arra is, hogy településünkről közelebbi tudomást szerezzenek. Ebben az évben Bodrogi Éva keramikus-grafikusnak és Veit Judit művészfotósnak több alkalommal volt kiállítása Budapesten és Jászberényben.

Hirschmann Attila és Végh Sándor az augusztusi zamárdi kiállításon mutatták be fotóikat.

A www.berkenye-kör.hu honlapunk Események pontja alatt található táblázatunk a nagyobb létszámú közösséget érintő, kiemelkedőbb jelentőségű eseményeket és a Berkenye-kör tagjainak személyes meghívásait, más településeken történő szerepléseit is tartalmazza. Ezekből az eseményekből tíz saját szervezésű, tíz pedig olyan esemény, amelyre meghívást kaptunk.

Habár az események száma emelkedett ebben az évben, ugyanakkor közösségünknek nem célja rendezvények szervezése. Elsősorban alkotócsoportként jöttünk létre és szeretnénk ezt a célunkat tartani, hiszen az alkotáshoz az elvonulás is nélkülözhetetlen. Az évi 8-10 eseményt elegendőnek érezzük, néha soknak is, az események torlódása miatt. Ezt a számot szeretnénk csökkenteni. Az események sorához hozzá kell adni a többi civil egyesület rendezvényeinek számát is. Mivel a rendezvényeken szinte mindig ugyanazon személyek vesznek részt, ezért a torlódásokat igyekszünk elkerülni.

Társaságunk 2013-ban alakult, és 2015-ig a működéséhez Önkormányzati támogatást nem kért. Könyvkiadáshoz azonban, személyes kérésre, a kért támogatást az Önkormányzat megadta.

A városi rendezvényeken képviseltetjük magunkat és tagjaink szívesen vesznek részt közösségi eseményeken. Javaslataink közérdekűek (pl. az Önkormányzat és a civil szervezetek kezelésében, információs pontok létrehozása a jelenlegi hirdetőtáblák helyett. Településesztétikai és célszerűségi szerepe lenne.)

2016-ban, tervünk szerint, hasonló témakörökben folytatódik működésünk. Jelenleg folyamatban van a Régi magyar írás – (rovó) tanfolyam, amely áthúzódik 2016-ra is.  Simon Erika: Algériától Pannonhalmáig című könyvének olvasása közben bukkantam egy Babits Mihálytól idézett gondolatra, mely nagyon ideillik: ” A humanista nem azért nyúl vissza a régihez, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli. Mennél gazdagabb a múltunk, annál több fonálon kapaszkodhatunk a jövőbe.” A tanfolyam kéthetente, ingyenes részvétellel látogatható.

Tagjaink, alkotói tevékenységük szerint eltérő műfajokban, egyénileg is szerveznek eseményeket. Legutóbbi ilyen esemény volt a Pasztell Workshop rajztanfolyam Tálos Ágota szervezésében kilenc fő részvételével, amelyen a művészi igényesség, a színek világa, a rajzolás rejtelmei tárultak fel a tanfolyamon résztvevők előtt.

Széles Ágota hagyományőrző népdalkört szervez, melynek jelenleg hat fő a tagja. A tagfelvétel folyamatos.

Szakáli Annának az ötödik, Szivárványkapu című könyvét, ezúttal egy balatoni mesekönyvet vehetett a kezébe az olvasó 2015 májusában. Ajánljuk karácsonyi ajándéknak a hét éves korosztálytól. Megvásárolható a Tourinform Irodában.

Gubányi Kata kézműves foglalkozásai mindig telt házat teremtenek a Közösségi Házban. Kata alkotásai egyediek, számára a gyerekek tanítása az évek folyamán életcéllá alakult.

A Berkenye-kör tagsága október hónapban két fővel bővült, tagjaink között tisztelhetjük Czigány Györgyöt és Simon Erikát, neves költő és író házaspárt. Köszönjük, hogy felkérésünket elfogadták és jelenlétükkel, munkásságukkal hozzájárulnak zamárdi szellemi életéhez.

Rendezvényeink költségeihez a tagság, és a Tourinform Iroda járul hozzá. Köszönjük az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a Tourinform Iroda munkatársainak anyagi és erkölcsi támogatását, segítőkészségük példaértékű.

A Berkenye-kör tagsága ezúton tisztelettel megköszöni azt a működéséhez kapott támogatást, amit egy zamárdi családtól kapott. Kérésükre nevüket nem közöljük, de köszönő levelünket ünnepélyesen átnyújtottuk személyes találkozásunkon.

A Berkenye-kör két tagja, Gubányi Kata és Szakáli Anna, a Zamárdi Város Önkormányzata által, közösségi tevékenységükért 2015. augusztus 20-án kitüntető elismerésben részesültek. Köszöntjük mi is tagjainkat és további sikeres munkálkodást kívánunk.

Kedves Zamárdiak! 2016-ban is várjuk Önöket azokon az eseményeinken, ahol együtt lehetünk, odafigyelhetünk egymásra, barátkozhatunk, új dolgokkal ismerkedhetünk meg, hagyományainkat megőrizhetjük, vagy az is lehetséges, hogy közösen, éppen egy új hagyományt teremtünk városunkban.

Zamárdi, 2015. október 19.

                               Szakáli Anna

Németh Imre Lajos emlékkiállítás a Közösségi Házban

Németh Imre Lajos emlékkiállítás a Közösségi Házban

Tizenhárom éve már, hogy Németh Imre Lajos, ismert grafikus és festő eltávozott közülünk. Az emlékére rendezett kiállításon szeretnénk méltóképpen feleleveníteni személyiségét és alkotó művészetének lényegét. A felajánlásokból számos, eddig még nem látott alkotás kerül közszemlére a Zamárdi Közösségi Házban. A művész munkásságát Hivatal Nándorné (Kaposvár) méltatja.  Közreműködik:             csellón, és a Berkenye-kör tagjai.

A tárlatot 2015. július 4. szombat 19 órai kezdettel nyitjuk meg.

A tárlat megtekinthetőségének időpontjai:

Nap	időpont	délelőtti nyitva tartás	délutáni nyitva tartás
vasárnap	2015-07-05	--------	17-19
hétfő	2015-07-06	10-12	17-19
kedd	2015-07-07	10-12	17-19
szerda	2015-07-08	10-12	17-19
csütörtök	2015-07-09	10-12	17-19
péntek	2015-07-10	10-12	17-19
szombat	2015-07-11	-------	17-19
vasárnap	2015-07-12	------	17-19

Tárlatzárás 2015-07-12, hétfő este 7 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés ingyenes.

Dal a Balaton szívéből

Dal a Balaton szívéből

10 éves a Zamárdi Női Kar, vendég kórus érkezett Ada városából

„Lelkünk apró résein átsuhan egy hang, egy dallam,
és feltárul egy másik világ e gyönyörű dalban,
s mi egyre csak dúdoljuk, szárnyalva
boldog öntudatban.”

 (Szakáli Anna)

A 2005-ben alakult Zamárdi Női Kar ebben az évben ünnepli fennállásának és működésének 10 éves évfordulóját. Az énekkar 2005-ben alakult 21 fővel, Fábián Sándor kántor úr vezetésével, aki 7 éven keresztül volt kórusvezető. 2012-től Cziberéné Ráduly Irén a Balatonföldvári Ránki György Zeneiskola szolfézs tanára vette át a kórus vezetését.

A kórus 10 év alatt összesen 102 alkalommal állt közönség elé. A kezdeti 21 fős létszám hamarosan 28 főre bővült, az utóbbi években tartósan 30 fölötti létszámmal működött, jelenleg 34 fős a tagsága. Az előadott és megtanult kórusművek száma meghaladja a százat. Válogatásaink klasszikusokból, népdal feldolgozásokból, más népek dalaiból, és egyéb, mai feldolgozásokból, például spirituálékból is állnak.

Többször jártunk és énekeltünk Németországi testvértelepülésünkön Malsch-ban, a Felvidéki Borsiban, a Szerbiai Ada városában, erdélyi testvértelepülésünkön Székelyvéckén. Zamárdiban harmadik alkalommal fogadtuk a kaliforniai Red Wood együttest. A szomszédos települések közül felléptünk már Szárszó, Kőröshegy, Balatonszemes, Balatonendréd, Siófok színpadán. Énekeltünk a Balatonfüredi Anna bál termében, Karádon a Kodály Zoltán Kórus Fesztiválon is. Karácsonyi koncertünk hagyományt teremtett városunkban, ahol a zamárdi zeneiskolás diákok is fellépnek, örömet szerezve ezzel szüleiknek, hozzátartozóiknak, a zenét szerető embereknek. Korábban készült karácsonyi CD-nk sikeres kiadványnak bizonyult, így tervezzük újabb CD-felvétel készítését is.

A 10 éves évforduló megünneplésének lehetőségét a zamárdi önkormányzat biztosította, melyet ez úton is megköszönünk. Városunk vezetése részéről, a kulturális életet támogató hozzáállásnak köszönhető, hogy viszonozhattuk a bánsági Ada város Musica Humana Kamarakórusának 2014-es meghívását. A Musica Humana Kamarakórus karnagya Birkás János.  Nagy szeretettel készültünk az adai kórus fogadására, nem felejtve ott tartózkodásunk alatti kedvességüket. Kiváló énektudásuk és a hozott dalok elbűvölték a hallgatóságot. Reményeink szerint még lesz alkalmunk találkozni velük.

Az évforduló alkalmából emléklapok és ajándékok átadására került sor. Csákovics Gyula polgármester méltatta Fábián Sándor és Cziberéné Ráduly Irén karvezetők eddigi munkásságát. A műsort Csákovics Lajos vezette, aki humorával élénké és vidámmá tette a dalok közötti szüneteket.

A kórus tagjai igencsak kitettek magukért a szervezésben és a templomdíszítésben. A zamárdi plébániatemplom törzshelynek számít koncertjeink megtartásában, más lehetőség nem lévén a koncertek megtartására. Köszönjük Kocsi György plébános úrnak, hogy erre lehetőséget teremt a kórusnak.

A Musica Humana kórust ünnepi vacsorára a Hotel Família konferencia helyiségében látta vendégül a város. A felszolgált ételek kiválóak, bőségesek, ízletesek voltak, vendégeink elégedettségére.

Az ilyen ünnepi alkalmakkor, a közös nótázás elmaradhatatlan a barátságok megerősítésében, és mi, ennek a megerősítésnek teljes mértékben eleget tettünk. Vasárnap délben Csonka András pincéjénél vettünk búcsút vendégeinktől, de mielőtt elindultak volna a hazafelé vezető hosszú úton, még egy kávéra és fagylaltra meghívást kaptak.

A Zamárdi Női Kar megköszöni mindazon személyeknek a támogatását, akik az elmúlt 10 évben bármely formában segítették a kórus működését.

2015. június 20.                                                                                             Szakáli Anna

Víznapi Balcsi-party

Víznapi Balcsi-party

2015. március 21-én, kellemes enyhe időben találkoztunk a Balaton parton kicsikkel és nagyokkal a hagyományos Víznapi Balcsi partin, melyek a Nők a Balatonért Egyesület zamárdi csoportja szervez évről-évre.

Mint a korábbi években, most is egy új meglepetés játékkal fogadták a gyerekeket. A gyors iramban megalakult 5-manó, Kismanó és Manócskák ötfős csapatai nem csak ügyesen szlalomoztak a tele pohár vízzel, de kikutatták a „feketedoboz” titkát, összerakták a szétszabdalt képeket, megnevezték a magyarországi folyókat, tavakat s alig 1-1 pont különbséggel nyertek. Első lett az 5–manó, második a Manócskák, harmadik a Kismanók.

A rajzverseny eredményhirdetése után Csákovics Gyula polgármester úr és Kajdi Tiborné Ica a NABE csoportvezetője adta át az ajándékokat.

A lufi-bohócnak, szegénynek, egy pillanatnyi pihenője sem volt, egyfolytában készítenie kellett a lufi-kiskutyákat, lufi-zsiráfokat, lufi-bogárkákat. Nagyon nagy sikere volt a gyerekek körében.

A Balaton tündére, Illongó, nagyon boldog volt a mai napon, mert gyönyörű koszorút kapott a gyerekektől. Hogy ki ez a tündér, és miért él még mindig a Balatonban, azt megtudhatja mindenki, aki elolvassa a Szivárványkapu című mesekönyvet. Ebbe a könyvbe a zamárdi iskolások 18 képet rajzoltak, és május 31-én, a könyvnapon bemutatjuk a kész kiadványt. Hogy hol és mikor lesz a bemutató, azt majd megírjuk a Zamárdi Hírmondóba és kiírjuk a plakátokra.

2015-03-21                                                                                                               Szani

Rovástábla avató

Köszönet az Őrzőknek! 

„Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: ….... Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát...... a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.” (Idézet Magyarország alaptörvényéből)

Fentiek szellemében került sor arra az indíttatásra, hogy a Kárpát-medencében immár ezres nagyságrendet meghaladó rovással feliratozott helységnévtáblákhoz hasonlóan, Zamárdinak is legyen a hely ősiségét igazoló, rovás feliratú táblája.

A helyi civil szervezetekkel történt egyeztetés után hamarosan a megrendelés szakaszába lépett az ügy, majd 2015. március 21-én megtörtént a tábla leleplezése, egy rövid ünnepi összeállítás keretében. A helységnévtáblák három helyen, a 70-es út zamárdi bekötő szakaszain, Siófok és Szántód felől, valamint a Szent István út Szántód felőli szakaszán, a Közútkezelő Vállalat és a zamárdi Önkormányzat Műszaki osztálya által egyeztetett és meghatározott helyein kerülhettek kihelyezésre.  

Nem kis örömünkre szolgál ez a tény, hiszen feltáró régészeti ásatások igazolják, hogy Zamárdit megilleti ez a tisztesség. Szamar-d, illetve Zamárdi nevünk különleges, egyedüli a kárpát-medencében és a világban. Települések nevének szóösszetételeiben, ismerten csak „Szamar-kand” (2750 éves türk város) nevében lelhető fel. Sokszor szerepel viszont egy-egy kiemelkedő hegy, domb nevének meghatározásaként. Számtalan „Szamar-hegy” létezik Magyarországon és Ázsiában, így a mongoloknál is, mely helyek szerepére a Mongol Tudományos Akadémia adta meg a választ küldöttségük ittjártakor (sajnos nem a magyar akadémia): A Szamar (vagyis nagy kő) nevű helyek, a tudás átadásának és az ifjak beavatásának helyei voltak.

Ezek a helyek szinte vonzzák az embereket, amint ezt mi is megtapasztalhattuk nagyszüleink, szüleink körében, akikkel nagyon sok húsvéti, feltámadási ünnepet töltöttünk el közösen a Szamar-kőnél.

Örömünkre szolgál az a tény is, hogy ma már ismét sok ezren élnek a Kárpát-medencében azzal a lehetőséggel, hogy megismerjék és megtanulják őseink írását, mely nyelvünk további fejlődésének és az önazonosság-tudatunknak az alapköve. Megtanulása 9 -10 éves kortól ajánlott, végtelen korhatárig. Akik megtanulják ezt az írásmódot, sokan arról beszélnek, hogy egy új világ, egy új gondolkodásmód nyílik meg előttük, új szemléletben tudnak tekinteni nyelvünkre, annak szépségére, logikájára.

A táblák felállítása nem csak újabb keletű szokás, de kötelességünk is jelezni, hogy értjük, megbecsüljük és tiszteljük elődeink tudását, akik nem barbár, nomád hordaként települtek vissza őshazájukba, de írástudó, gyermekeiket tanító nép volt. A sors fintora, hogy nagyon sok leletünket papjaink, szerzeteseink levelei, feljegyzései, templomaink vésetei őriztek meg évszázadokon át. Vén Andrásnak, Orosz Endrének, valamint az elhivatott kutatóknak, Torma Zsófiának, Forrai Sándornak köszönhetően, Friedrich Klára munkássága nyomán, főleg a gyermekek körében, ma már ismét megállíthatatlanul terjed a rovás elsajátítása, a muravidéki Lendvától, a kárpátaljai Beregszászig, a felvidéki Nyitrától, a délvidéki Zentáig. És ez nem véletlen, mert a magyar az egyetlen nép, amely rokonnépei utódaként több ezer év után is ugyanott él, ahol elődei már rovásírással üzentek. Olyan hagyaték ez, ami biztosítja számunkra a jövőt, kulcsa a magyar nyelvnek, a magyar észjárásnak, a magyar életnek.

Köszönet az Őrzőknek! Olvassuk büszkén, öntudatosan, az őseink írásával felírt nevet, városunk nevét!

2015-03-21

Szani

Honismereti túra kicsikkel, nagyokkal

Honismereti túra kicsikkel, nagyokkal

2015. március 21-én, a tavasz első napján, Gál Péter vezetésével, ragyogó napsütésben, az éledező természet ösvényein, gyalog és kocsi útjain bandukoltunk, szántásokon, vetéseken, szarvasok patáinak nyomában, és vaddisznók dagonyázó helyeit kerülgettük honismereti túránkon.

Autóval mentünk a Bonnya-pusztai elágazóig, ahol letértünk Felsőmocsoládnak. A faluban, a templomnál várt bennünket a plébános úr, aki ismertette a templom történetét. A szépen gondozott parókia és templom a törökvész után született újjá. Sajnos Felsőmocsolád is magán viseli a pusztuló falvak jegyeit. Sok az eladó vagy lakatlan ház, melyet értékvesztése miatt az utódok sorsukra hagynak. A kastélyt a régi földbirtokos családnak sikerült visszaszereznie, felújítani, és amint tapasztaltuk igyekeznek a gazdálkodást beindítani, vendéglátással kiegészíteni a jövedelmet. Rövid pihenő után visszaindultunk, hogy újra megcsodáljuk a patakok kristálytiszta csobogó vízét, átkeljünk rajtuk az „okoska botocska” segítségével, megcsodáljuk a Malompatak forrásának felbukkanását a földből, keressünk fehér és kék ibolyát, halványsárga kulcsvirágot, és megleljük a valaki által a csordogáló érbe helyezett nárciszokat.

Legfiatalabb túrázónk, Péter Hajnalka 5 éves óvodás, kivéve azt a kb. 1 km-es odafelé és 1,5 km-es utat visszafelé, amit a nagypapa és Hirschmann Attila nyakában tett meg, hősiesen teljesítette a 14,5 km-es távolságot. Másik két fiatalunk, Péter Kincsi (7 éves) és Ambrus Emese (9 éves) iskolások,
nagyon jól érezték magukat és kitartóak voltak.  Andrea néni annyira lefoglalta a gyerekek gondolatait játékos ötleteivel, hogy még nyafogni is elfelejtettekJ

Az idősebbek is nagyszerűen kitartottak és jóízű beszélgetéssel űzték el a fáradtságot.

A 400 éves fát körbeöleltük annak rendje és módja szerint. Különös alakú göcsörtjeit megcsodáltuk és mindenki azt képzelt oda, amit szeretett volna látni benne.

2015-03-21                                                                                                               Szani                                                                                                                                                  

Vízkereszti túra ?????

2015. január 10-én Hirschmann Attila szervezésében ismét megtartottuk vízkereszti túránkat. Köszönjük Attilának és segítőcsapatának az előkészületeket a szalonnasütéshez és a forraltbor készítést.
Szépszámmal tolongtunk a sütőhely körül, pirosra perzselve a szalonnákat, hogy azután hagymával bolondítva nyálcsorduló boldogságban nyeljük a falatokat a kellemes, ám de mégiscsak téli időben. Az erdőben járó embert mindig megkapja valami fennkölt érzés és tiszteletet érez a susogó ...fenyők, az odvaikban mókust rejtegető bükk, tölgy és egyéb hatalmasra nőtt fák iránt. A tanösvényen elrejtett csokit a felnőttek segítségével keresték a gyerekek, majd a megtalált csokit kínálásra vitte körbe a győztes. Mindenkinek mindenkihez volt pár kedves szava. Egymásnak kínálták a finom sütiket, volt aki hagymát kért, más egy szelet kenyérkét, mivel kevésnek bizonyult az odakészített mennyiség. De akadt bőven a tarisznyák, akarom mondani a hátizsákok mélyén, így senki nem maradt éhen. A forraltbor illatos fűszereivel lemosta és eltüntette a hagyma nyomát, s mi több, felmelegítette a hidegülő lábakat, kezeket. A szürkület elhozta a hazaindulás idejét. Lassan felbomlott az összegyűlt társaság. A kicsikkel érkezők indultak el legelőbb. Mire elhamvadt a parázs a tűzrakó katlanban, elfogyott a bor is a kondérból. Már a csillagok ragyogtak az égen, amikor az utolsó szikra is ellobbant, útjára engedve a tűzre vigyázó csapatot.

Szani